A görög eredetű nano szó mértékegységekkel kapcsolatban használatos: az alapegység egymilliárdod részét jelölik vele – például egy nanométer egy méter egymilliomodnyi része. Ha még így sem tudjuk elképzelni: egy egy nanométeres anyagszemcse ezerszer apróbb, mint pl. egy baktérium.
A nanotechnológia olyan eljárásokat használ, melyek segítségével ekkora, „mikrominiatűr” szerkezeteket (pl. szálakat) lehet előállítani, mégpedig atomokból, molekulákból építkezve. A felhasználási lehetőségek széles területet fednek le: a szupergyors számítógépek építésétől kezdve a korábban elképzelhetetlenül erős anyagok létrehozásán keresztül olyan mindennapi alkalmazási területekig, mint a megkarcolhatatlan autófesték, vagy a fényt szabályozhatóan áteresztő napszemüveg előállítása.
A nanotechnológia a gyógyítás és az egészségvédelem területén is rendkívüli távlatokat nyit. Létezik olyan alkalmazási területe, melyről nem sok szó esik, pedig a közeljövőben forradalmi változásokat hozhat, nemcsak a gyógyászatban, de mindennapi életünkben is: Ez pedig nem más, mint a nemesfémek nanotechnológiai alkalmazása, mint például az ezüstkolloid.
Sokan azt állítják, hogy a nanotechnológia hamarosan még nagyobb változást fog okozni életünkben, mint a számítógépek általános elterjedése. A technológia segítségével például számos meglepő és igen hasznos tulajdonságú anyag állítható elő, de az egészségügy szolgálatába állítva hatalmas távlatokat nyithat a ma még gyermekcipőben járó technológia.
A nanotechnológia a gyógyítás és az egészségvédelem területén is rendkívüli távlatokat nyit. Létezik olyan alkalmazási területe, melyről nem sok szó esik, pedig a közeljövőben forradalmi változásokat hozhat, nemcsak a gyógyászatban, de mindennapi életünkben is: Ez pedig nem más, mint a nemesfémek nanotechnológiai alkalmazása, mint például az ezüstkolloid.
A nanofémek nem mások, mint nanotechnológiai módszerekkel feldarabolt tíz- vagy százezred milliméteres nagyságú fémrészecskék.
Ősidők óta közismert, hogy bizonyos fémek gyógyító, vagy egészségmegőrző hatással rendelkeznek. Az aranyat például injekció formájában a modern gyógyászatban is használják reumás fájdalmak kezelésére.
Az ezüst régóta ismert fertőtlenítő és gombaölő hatását, pedig többek között textíliákba építve (pl. a gombás fertőzések szempontjából kényes pontnak számító zokniban, vagy kötszerekben) használhatjuk ki.
A nanofémek esetében a pozitív tulajdonságok rendkívüli módon felerősödnek. De miért is? Vegyük például a nanoezüstöt. Baktériumölő hatása úgy érvényesül, hogy a fémfelszínnel érintkezésbe lévő mikrobák elpusztulnak. Az ezüst eközben nem „használódik el”, ezért hatása főként attól függ, mekkora felületen tud érintkezésbe lépni a kórokozókkal.
Minél kisebb darabokra bontunk fel egy adott tömegű anyagot, felülete annál nagyobb lesz. Ha egy tíz centiméteres élhosszúságú, hatszáz négyzetcentiméteres felületű kockát nyolc egyenlő kockára vágunk, felülete a duplájára növekszik. Könnyen elképzelhető, mekkora felületnövekedés érhet el akkor, ha valamit százezred milliméteres darabkákra szabdalunk, és mekkora mértékben növekszik meg az illető anyag felületén kifejtett összes hatás. A nanoezüst hatékonyságának pontosan ez a kulcsa.
Egy hongkongi egyetem mikrobiológiai tanszékén végzett kutatás eredményei szerint a nanoméretű ezüstszemcsék könnyedén végeztek olyan baktériumokkal, melyek még a legerősebb antibiotikumoknak is ellenállnak. Bizonyos baktériumtörzsek alaposan megkeserítik a kórházi osztályok életét, mert a kórházi környezetben tenyészve, a különféle eszközökön megtelepedve antibiotikummal nehezen kezelhető sebfertőzéseket okozhatnak.
Ilyen például a Streptococcus Pyogenes, mely a kutatás során a nanoméretű ezüstszemcsékkel teli környezetben képtelen volt szaporodni. A megoldás a kórházi eszközök (pl. tűk, katéterek) antibakteriális hatású ezüst nanorészecske-bevonattal történő ellátása lehet.
Van véleményed?
Meg is osztanád velem?
Vedd fel velem kapcsolatot:
Email: eszter.betterware@gmail.com
Ha tetszett: Kérlek iratkozz fel a hírlevélre is!